3 és fél hónap után végre sikerült eljutnom oda, hogy ismét írjak pár sort! Azt hiszem leginkább a "karácsonyfa" állítás volt ami visszavezetett a bloghoz, vagyis a nosztalgia, a honvágy... Tény, hogy nem először vagyok távol a jó magyar földtől, viszont először ennyire távol s ennyire messze! No meg persze a karácsony! Az egy dolog, hogy először töltöm majd a karácsonyt lámpákkal feldíszített pálmafákkal, rövidnadrágban s 25-26 fokban, viszont a fehér karácson, meg a család, meg a barátok...

   Viszont hogy ne a panaszkodásról szóljon a 3 és fél hónap utáni első bejegyzésem, inkább a pozitív dolgokról mesélek. Szal nemrég felajánlották a kiteiskolát, hogy 2013-ban legyek a vezetője, avagy ahogy ez "jobban" hangzik, legyek a manager! Hogy megéri-e maradni? Majd az idő eldönti, hogy helyesen tettem-e vagy sem, viszont egy biztos, lassan 5 hónapja együtt vagyunk 3 –an – Vivi én meg Dexter, a macskánk -, s éljük mindennapjainkat a tenger partján, békében és nyugalomban, stressznek nyoma sincsen... Karácsonyt meg az ő családjánál töltjük, Kolombiában, ahol végre megismerkedhetek egy kicsit jobban a helyi emberekkel, szokásokkal, köszönhetően a nyelvnek, amit anno áprilisban még nem tudhattam magaménak...